A múlt hónapban, szokatlan időpontban született, de szerencsére, szépen fejlődik!
Gyermekáldás volt a sörényes juhoknál a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Nagyszikla oldalában élő, akrobatikus sziklamászó képességeikről ismert patások csapatába hosszú évek óta először érkezett apróság.. Ennek legfőbb oka az, hogy a Nagyszikla néhány évvel ezelőtti átépítése miatt a sörényes juhok ideiglenesen más állatkertekben vendégeskedtek, és a fejújítás után összálló csapathoz csak tavaly májusban sikerült egy megfelelő korú kost szerezni.
A bárány január 15-én született, így az állatkerti szakemberek az első hetekben kissé aggódtak miatta, hiszen az utódok világra jövetelére a sörényes juhoknál általában később, a tavasszal történik. Bár az ellést ez esetben épp az év leghidegebb szakaszára sikerült időzíteni, szerencsére ebből nem lett probléma, mert a kicsi kifejezetten egészségesnek és életerősnek bizonyult.
A Veszprémi Állatkert 2008-as aprósága ***************************************** ** Az Észak-Afrikában őshonos igen csinos állatok, - akik a laikus számára inkább kecskére hasonlítanak, mint birkára - a sörényes juhok (Ammotragus lervia) veszélyeztetet állatok! Nagyon fontos mentésük, tenyésztéük, mert elterjedési területük egyes részein erősen megritkultak vagy már ki is pusztultak. A szinte a világon mindneütt folyó, emberi természet pusztítás mellett a hosszú szárazságok is erősen megtizedelik a szabadon élő állományokat. A Szahara hegyvidéki területein őshonos ez a szívós és erőteljes vadjuh, de Európa és Észak-Amerika vadasparkjaiba is betelepítették a múlt század elején, Új-Mexikóban és Texasban jelenleg szabadon élnek. A kifejlett hím könnyen felismerhető hosszú, az álla alatt végighúzódó szakálláról. Szegényes táplálékon is megélnek, főleg füvet és cserjék leveleit fogyasztják. Szigorú hierarchiájú csapatban élnek, melynek az élén egy kifejlett hím áll, de a legmagasabb rangú nőstény is vezetőnek számít. A hímek súlyos harcokat vívnak a nőstényekért, szarvaikat kegyetlen erővel összecsapva. Bár többnyire csak egy utód születik, viszonylag gyakori az ikerszülés is. A fejletten születő kicsik hamar lábra állnak. Ivaréretté átlagosan 19 hónapos korukban válnak. Eredeti éklőhelyükön, a természetben rendszerint október és november hónapokban párzanak, így az öthónapos vemhesség elteltével a bárányok február, március és április hónapokban jönnek világra. Az állatkerti állományok születési adatai alapján ugyancsak azt lehet mondani, hogy a tavaszi ellések a leggyakoribbak, noha egyes állatkertekben – például Abu-Dhabiban – a sörényes juhok körében a januári ellések a legjellemzőbbek. Budapesten azonban a januári ellés nem túl gyakori. Így igazám ritka eset, hogy a sörényes juh bárány már élete első napjaiban megismerkedik a hóval is.
*************************************** A fővárosi apróság, anyukájával, újszülött korában: (Bagosi Zoltán fotói)
Jóllehet a sörényes juhok mediterrán, illetve félsivatagi-sivatagi élőhelyeken őshonosak, a tapasztalatok szerint a mi éghajlatunkon nem szorulnak folyamatosan fűtött istállóra. Ennek részben az is az oka, hogy ezeknek az állatoknak a hideget a természetben is jól kell tűrniük, hiszen a sivatagokban éjszaka csontig hatoló hideg szokott lenni. Természetesen a sörényes juhok is bemehetnek a szikla belsejében kialakított férőhelyre, ám így is inkább a kifutót részesítik előnyben. A kicsinek egyébként már a szarva is elkezdett nőni, és a keskeny sziklapárkányokon is olyan ügyesen mozog, mint a kifejlett állatok. Nevet eddig még nem kapott, sőt, a csapat többi tagja is névadásra vár.
Készült: a Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya által rendelkezésemre bocsátott anyagból, illetve a Veszprémi Állatkert ismeretterjesztőjéből, és a korábban szerzett saját ismeretek felhasználásával
